SZILÁGYI ANNA VÁLOGATOTT ANGOL ÉS MAGYAR NYELVŰ TANULMÁNYAI
Andrew Tate-től a Brexitig: A címkézés szerepe a csoportok démonizálásában
„Shrieking Sirens”: The Proliferation of Superlabels. In Contemporary Popular Culture and Politics” [„A szirének hangja”: a szupercímkék elburjánzása a kortárs populáris kultúrában és politikában]. The Journal of European Popular Culture, 2026 (kiadás előtt).
Fehérre mosott múlt: a média és a közvélemény befolyásolása hamis narratívákkal
„How Was I Responsible?” Narratives of Distraction and Denial in the Post-War Rhetoric of Leni Riefenstahl” [„Miért lennék én felelős?” A terelés és tagadás narratívái Leni Riefenstahl háború utáni nyilvános megszólalásaiban]. In Michael Miller - Luca Váradi (szerk.), Perceptions and Prejudice. New York, Budapest: CEU Press, 2026 (kiadás előtt).
Bűnbakká tett közszereplők: a keretezés gépezete
„Enemy in the Making: The Language of Anti-Sorosism in the U.S. and Hungary” [Így képződnek az ellenségek: a sorosozás nyelve Amerikában és Magyarországon]. Társszerző: Szombati Kristóf. The Public Eye Magazine, 2020. július 9. →
Bűnbakká tett csoportok: a ‘mi vs. ők’ szembeállítás nyelvi eszközei
„Anti-Refugee and Anti-Migrant Speech in Hungary” [Menekült-ellenes és bevándoló-ellenes beszéd Magyarországon]. Társszerző: Sükösd-Kósa Marcell. Global Research Initiative Case Study, Dangerous Speech Project, 2018. január 23. →
Csoportok célkeresztben: a bűnbakképzés nyelvi eszköztára
„Discourse and Discrimination in Charlottesville: The Rhetoric of White Supremacists during the Violent Unrest in August 2017” [Nyelv és diszkrimináció Charlottesville-ben: A fehér szuprematisták retorikája a 2017-es erőszakos megmozdulások idején]. Lodz Papers in Pragmatics, 13(2): 285–302, 2017. →
Egy ország, két történet: amikor a nyelv teljesen eltérő képeket fest egy globális szereplőről
„‘Threatening Other’ or ‘Role-model Brother’? China in the Eyes of the British and the Hungarian Far-Right” [“Fenyegtő másik” vagy “rokon és példakép”? Kína a brit és a magyar szélsőjobb szemében]. In Monika Kopytowska (szerk.) Contemporary Discourses of Hate and Radicalism across Space and Genres. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins, 193-214, 2017./Journal of Language Aggression and Conflict, 3(1):151-172, 2015. →
A szavaknak a körülmények adnak értelmet: egyazon nyelv építheti és rombolhatja Is a demokráciát
„Playing it Again in Post-Communism: the Revolutionary Rhetoric of Viktor Orbán in Hungary” [A poszt-kommunizmusban újrajátszva: Orbán Viktor forradalmi retorikája Magyarországon]. Társszerző: Bozóki András. Special Issue: Rhetorics of “1989” and After: Rhetorical Archaeologies of Political Transition, Advances in the History of Rhetoric, 18(Supplement 1):153-166, 2015. →
Már nem demokrácia, még nem diktatúra: hogyan téríthető le egy ország a demokratikus pályáról és milyen szerepe van ebben a nyelvnek
„A választásos önkényuralom kiépítése Magyarországon: 1989 Újrajátszva.” In 2000, 2012/5. →
Bűnbakképzés újratöltve: amikor ugyanaz a csoport kerül célkeresztbe
„Variations on a Theme: the Jewish ‘Other’ in Old and New Antisemitic Media Discourses in Hungary in the 1940s and 2011.” Társszerző: Kovács András. In Ruth Wodak and John E. Richardson (szerk.), Analysing Fascist Discourse, European Fascism in Talk and Text. New York: Routledge, 203-227, 2013. →
Magyarul:
„Variációk egy témára: a zsidó „másik” ábrázolása a magyar antiszemita médiában az 1940-es években és 2011-ben.” Társszerző: Kovács András. In Zsidóság – Tradicionalitás és Modernitás, Biró Zsuzsanna Hanna és Nagy Péter Tibor (szerk.). Wesley János Lelkészképző Főiskola, 373-404, 2012. →