Az alábbi összefoglaló röviden bemutatja azokat a visszatérő bűnbakképző narratívákat és nyelvi eszközöket, amelyekkel a tréningen foglalkozunk.

A BŰNBAKKÉPZÉS VISSZATÉRŐ NARRATÍVÁI

A bűnbakképzés egy erőteljes „mi-ők” szembeállítást hoz létre két vagy több csoport között. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen „róluk” és „rólunk” szóló történekre van szükség.

A történelemi és kortárs tapasztalatok azt mutatják, hogy bár az egyes történetek a környezettől függően váltakozhatnak, a narratívák szintjén ugyanazt a forgatókönyvet követik minden korban és helyszínen.

Ezek a visszatérő narratívák, amelyeket Jonathan Leader Maynard politológus azonosított, a következők:

„ŐK”-NARRATÍVÁK

FENYEGETÉS: a narratívák úgy állítanak be egy egész csoportot mintha létünkben fenyegetnének „minket.”

KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG: a narratívák egy egész csoportot hibáztatnak egyes emberek cselekedeteiért, az egész csoportot bűnösnek vagy felelősnek kiáltják ki a “mi” csoportunknak okozott károkért.

DEHUMANIZÁCIÓ: a narratívák úgy ábrázolják egy csoport tagjait mintha nem emberek lennének vagy alapvetően különböznének “tőlünk.”

„MI”-NARRATÍVÁK

AZ ERŐSZAK DICSŐÍTÉSE: a narratívák erkölcsös tettnek mutatják az erőszakot gyakran összekapcsolva azt a „férfiasság” eszményeivel, „az igazi férfi” képével, akinek meg kell védenie „gyermekeinket és asszonyainkat.”

AZ ALTERNATÍVÁK KIZÁRÁSA: a narratívák az erőszakot egy probléma egyetlen lehetséges megoldásaként tűntetik fel.

CSODÁS JÖVŐ: a narratívák azt sugallják, hogy a szebb, boldogabb jövőhöz kizárólag erőszakon és kegyetlenségen át vezet az út.

A BŰNBAKKÉPZÉS VISSZATÉRŐ NYELVI ESZKÖZEI

A bűnbakképző narratívák kizárólag bizonyos nyelvi eszközök alkalmazásával kelthetőek életre. Akárcsak maguknak a narratíváknak, ezeknek az eszközöknek a megjelenése tértől és időtől független.

A bűnbakképző narratívák nyelvi építőelemei a következők:

SZUPERCÍMKE: olyan csoportnév aminek hallatán egy csoport tagjait csupán néhány nagyon pozitív vagy néhány nagyon negatív tulajdonsággal azonosítják.

KERETEZÉS: egy nagyon korlátozott szókincs következetes használata egy csoport leírására aminek eredményeképp a csoport neve átlagos címkéből szupercímkévé válik.

MI-ZÉS ÉS ŐK-EZÉS: második és harmadik személyű többes számú névmások és/vagy a nekik megfelelő ragozások használata annak érdekében, hogy erőteljes és ellenséges szembeállítást hozzanak létre emberek csoportjai között.

MIÉNK-EZÉS: annak hangsúlyozása, hogy mi az, ami egy csoport tulajdonát képezi. Célja, hogy erős félelmet ébresszenek a csoport tagjaiban, hogy egy másik csoport árthat azoknak az embereknek és megfoszthatja őket azoktól a helyektől és értékektől amelyek számukra a legfontosabbak. A Miénk-ezés arra is használható, hogy erőszakkal megfosszák a másik csoport tagjait — először nyelvi szinten, majd valóságosan — azoktól az erőforrásoktól és javaktól, amelyeken a közösség osztozik vagy a megtámadottak személyes tulajdonát képezik.

HAMIS DILEMMA ÉRVELÉSI HIBA: annak bizonygatása, hogy egy csoport tagjai vagy agresszióhoz és erőszakhoz folyamodnak vagy csoportjuk túlélését teszik kockára.

CSÚSZÓS LEJTŐ ÉRVELÉSI HIBA: annak bizonygatása, hogy ha valamilyen negatív vagy jogsértő lépésre nem kerül sor a jelenben egy másik csoporttal szemben, akkor a hallgató saját csoportjának beláthatatlan, súlyos, katasztrofális következményekkel kell számolnia a jövőben.

ÁLDOZAT-TÁMADÓ FORDÍTÁS: amikor egy másik csoportot azzal vádolnak meg, amit a beszélő és társai velük szemben elkövetett, elkövet, vagy elkövetni készül.

HÁBORÚS METAFORÁK: olyan szavak, amelyek egy másik csoport tagjait katonaként, harcosokként, zsoldosokként, stb. határozzák meg és olyan kifejezések, amelyek szerint ezek az emberek erőszakkal el akarják foglalni, le akarják igázni a beszélő(k)nek tulajdonított országot és közösséget.

TERMÉSZETI KATASZTRÓFA METAFORÁK: olyan szavak mint az „árvíz”, a „cunami”, és a „hullám”, ha egy embercsoport mozgásának leírására használják őket.

UNDOR- ÉS PÉNIKKELTŐ METAFORÁK: olyan szavak, amelyek egy csoport tagjait állatként, rágcsálóként, rovarként, parazitaként, koszként, vírusként, démonként, zombiként azonosítják.